Autós duma

Denével már komolyan lehet beszélgetni az autóban, ha nem akarom, hogy elaludjon, csak szóval kell tartani. Beszélgetünk a lámpákról, amik pirosak vagy zöldek, a tovahaladó utánfutós autóról, a dugóról, amiben araszolunk, amikor egyszer csak Dalmi is hozzáteszi a mondandóját. "Apu, Apu, Apu, Apu...." Dene rögtön felvilágosítja a Hugit: "Apu dolgozni ment, Ami." Majd kis hatásszünet után: "A bányába." Vigyorgok magamban. Már több hónapja volt, hogy viccből tanítottam neki, hogy ha valaki kérdezi, hol van Apu, mondja azt, hogy elment a bányába dolgozni. Ezek szerint jól sikerült az agyába égetni... :))

Fel és mindenhova fel

Dalmi folyamatosan ügyesedik, egy kézzel kézen fogva szépen sétál, és néhány önálló lépést is tett a múlt héten. Szuperül lehet vele játszótérre járni, mindenhova odamászik, feltalálja magát, bátran odamegy a messzi tárgyakhoz is.

Mostanában a sláger, hogy mindenhova, amit csak ér, felmászik. Így derült ki a hétvégén, hogy a játszótéren a létrás mászókán simán felhúzza magát egyedül az alsó fokra, felmászik a kiscsúszdára, és le is csúszik. Az új helyeken is, mintha direkt keresné, mire lehet felmászni. Tegnap voltunk babaklubban Zsófiéknál. A kisszéknek rettentő sikere volt, felmászik rá, szabályosan ráül, majd feláll, kicsit rángatja, majd letolat, vagy lecsúszik. Rátalált a nyugágyra is, ez sem okozott problémát. Persze ebből már Dene sem maradhatott ki. Ketten másztak le-föl rá.

Pont ma volt egy nagyon vicces történet. Ha együtt játszanak a szobában, rövidebb időre már van, hogy magukra hagyom őket, aztán fülelem, mi történik, amíg kacarászás hallatszik, nagy gond nem lehet alapon. Ma este is fülelünk Lacival, egy kis rötyögés (Dalmitól) majd egy kis zörgés, majd Dene megjelenik az ajtóban, tolja az egyik gurulós játéktároló ládát. Előtte közösen toligálták, azt gondoltam meglátom mindjárt Dalmit is, hogy ő is tolja a ládát a túloldalon. De nem. Dene tolta egyedül, Dalmi pedig a doboz tetején ült vigyorogva... Na azért ez így nem volt egy életbiztosítás, gyorsan levettem a tetejéről a hugit...

Most!

Dene beszéde gyönyörűen fejlődik az utóbbi időben. Például a mott is mosttá fejlődött. Lassan kiiktatjuk a "mindjárt" szót a szókincsünkből, mert amint kiejtjük a szánkon, már jön is az egyre követelőzőbb hangnemű "most!"...
Szép kerek mondatok is vannak már, mint: "Apuval megyünk aludni", "Itt két cica van."
Van egy nagyon kedvelt szava is, amit nem olyan régen tanult, és szinte mindenhez hozzá bírja fűzni: "teljesen". "Teljesen elfogyott." "Teljesen üres."

Többször voltunk mostanában Sóstón, a szúnyogok majd megették a gyerekeket, nem győzetem fújkálni őket. A szókincsére ez az élmény is fejlesztően hatott: "Már megint megcsípett egy szúnyog!"

Aztán a hugit nevelni is kell: "Ami ezt nem babad!" (Dalmi ezt nem szabad!) Persze ehhez azt is látni kéne, hogy hogyan strázsál a tiltott helyek mellett, és várja izgalommal, hogy Dalmi közelítsen, és rá lehessen szólni. :))

Egyik kedvenc gyerekszájam mostanában:
Dene magával beszélget, nézi a kiürült joghurtos poharat és a kanalat:
Ránéz a kanálra, hosszasan nézi, majd közli: -Ez üres.
Nézi még egy darabig elgondolkodva a kanalat, majd belenéz a joghurtos pohárba: - Ez is üres.
Egy kis hatásszünet után: - Jééé.

Júniusi képek itt.

Nicsak ki beszél még!

Kicsit hitetlenkedve fogadta eddig mindenki a családban, pedig azóta is többször megerősítést nyert, hogy Dalmi elkezdett beszélni.
Május végén az első szó a"leesett" volt. Már két napja füleltem, mert én sem akartam elhinni, de végülis teljesen egyértelműen az etetőszékből leeső tárgyakra mondta, és utánuk is nézett. Mikor tudatosult bennem, és én is ismételtem, hogy leesett, látszott rajta, hogy örül, hogy észrevették, és kb fél órán keresztül ismételgette, valahogy így "leese".
Most csütörtökön jött az "oppá", majd hétvégén a "pa" a lámpára. Felnéz a lámpára, és mondja. Ma pedig még "áppa" is lett belőle.

Mott

Dene egyik minap frissen tanult szava a "mott" (most), amit nagyon helyesen és előszeretettel használ. Ha belegondolunk, ez egy rendkívül hasznos szó az akaratérvényesítésre. Azt hiszem a sok "mindjárt" és "várj egy kicsit" miatt fejlesztette ki, hogy nyomatékot adjon az akaratának, valahogy így:
Dene: Inni! Inni! (Kérek innivalót!)
Anya: Mindjárt, csak előbb....
Dene: Nem, mott!

Az újabb szavak között rengeteg ige van, mint "elfogyott", "elgurult", "jön", "elment", "eszik", "anni" (alszik, aludni). Szépen ragoz is, már teljesen helyesen használja : "Apué", "Deneé", "Amié", "Ajaé" (anyáé), de van már tárgyrag, és val-vel is.

Továbbra is szereti a hasonló hangzású szavakat, így a "pápa" = lába/cápa, "majasz" = magas/malac, "Kukac" = kukac, "Kukas" = lukas és "kokas"= kockás (fülű nyúl)

Renkívül örülünk neki, hogy egyre több mindent mond, így eltűnik a hisztik és visítások egy része is, mert ki tudja fejezni, mit szeretne.

Forog a világ

Dene egyik kedvence, hogy forog egy helyben, addig, amíg el nem szédül. Akkor aztán megkapaszkodik, vagy egy kicsit tántorog, közben nagyokat nevet magán. Most már mondja is, hogy "forog". Ma is szédítette magát délután, és utána közölte, hogy most "Ami is" (Dalmi is). Nagyon nehezen tudtam meggyőzni, hogy Dalmi még nem tud forogni, majdnem még hiszti is lett belőle. Végül az hatott, hogy Dalmi még kicsi, járni sem tud, majd ha nagyobb lesz, tud járni, és majd forogni is. Ezek után a délután hátralévő részében Dene 10 percenként megkérdezte: "Ami nagy lett?" Mindig ki kellett ábrándítanom, hogy nem, még nem elég nagy a forgáshoz... :))

Zalakaros

Remekül éreztük magunkat Zalakaroson. Rengeteget voltunk vízben, játszóházaztunk, Dene unalomig hintázott, és már Dalmi is ismerkedett a homokkal nagy beleéléssel.

A nyaralás alatt Dene új szavakat tanult. A legjobb a "Megyünk!", amihez egy jellegzetes sürgető kétségbeesés hanglejtés is tartozik. Most már legalább ki tudja fejezni, ha elunta a banánt.

Dalmi is meglepett minket egy újdonsággal. Már több mint 3 hete feláll, de most a kiságyban is felállt, és innentől kezdve igazából bármibe kapaszkodva.

Együtt aludtunk 4-en, ami egész jól sikerült, (keltek mindketten éjszaka, de legalább nem keltették egymást), így a sikeren felbátorodva hazaértünk után Dalmit visszaköltöztettük a gyerekszobába.

Képek Zalakarosról itt.