Kriszti, Ági és a fiúk

Az októbert Kriszti, Ági, Csani és Bálint látogatásával nyitottuk. Nem is gondoltam volna, hogy már ilyen jól eljátszogatnak együtt. A játszóasztalunk nagy sikert aratott, nagyon édesek voltak, ahogyan hárman körbeállták. Kis hercegnő is bemutatkozott, természetesen csajos ruhában...

További képek itt.

Már én is mosolygok

Dalmus 4 hetesen ajándékozott meg az első igazi, tényleg nekem szóló mosollyal. Azóta egyre többször mosolyog.

Még több szeptemberi kép itt.

Ilyen volt az augusztus

Íme az augusztusunk képekben. Azt hiszem ez az idei volt a legtakarékosabb nyaralásunk. Idén a fő program a játszóterezés és otthon az udvaron dömperezés volt, kis hercegnőnk egyelőre ennyit engedélyezett nekünk.

Így szeretem a körtét!

Rákészül, harap, igazít, harap...

Na mit szóltok, milyen technikám van?

Megérkeztem!

Örömmel osztjuk meg a hírt Veletek, hogy 2009. augusztus 6-án 11.18-kor megszületett kislányunk, Dalma. Kis családunk így négy főre gyarapodott. A hazaérkezést már mindannyian nagyon vártuk, végülis aug. 11-én történt meg a családegyesítés.

Azóta Dalma már 1 hetes lett, és szépen gyarapodik.

A képeket itt megnézhetitek.

Csatolom Dalmi levelét:

Sziasztok!

Dalmának hívnak, most vagyok 1 hetes és 2 napos. Augusztus 6-án születtem meg, 11 óra 18 perckor. Bátyám nyomdokaiba lépve én is császárral láttam meg a napvilágot. Nagyon szeretem a pocakomat, így a kórházat már 100 g-mal gyarapodva hagytam el, dacolva minden vizsgálati eredménnyel, miszerint besárgultam, és ezért borzasztó aluszékonynak kellett volna elvileg lennem. Egy napig napoztam az UV fényben, így az eredetileg tervezett hétfői nagy hazaérkezés keddre csúszott. Dene, akit a nagy testvéremnek hívnak (pedig aztán még ő is pelenkás!) időnként már tudomást vesz rólam - leginkább persze akkor, ha reklamálok a kajaadagomért. Amúgy rém rendes baba vagyok, eszem és alszom, mindezt 3 órás szabályos ciklusokban. Én éjszaka is 3 óránként kérem a tejcit, mindent ugyanúgy csinálok, ahogy nappal, csak azt nem értem, hogy anyukám miért olyan kómás már reggelre.

De most búcsúzom is, mert már majdnem 1 órája ébren vagyok, és borzasztóan elálmosodtam. Majd még írok.

Sok puszi mindenkinek

Dalma

Családi fotózás

Már régóta terveztem, hogy készítsünk Denéről egy fényképsorozatot. Végül összekötöttük a családi fotózással, így kis családunk minden tagjáról, minden variációban készült kép.

Mégtöbb fénykép itt.

Tudok járni!

Dene végülis úgy döntött, mégiscsak ciki lenne, ha a másfeledik évét még kapaszkodva járva töltené be. Egy szép szerdai napon, június 24-én, Laci Dene oroszlánja és egy kis móka segítségével rábírta kismanót az önálló járásra. Előző nap már voltak azért jelek - a kanapén (amin persze sokkal nehezebb járni, mint a földön) már lépkedett 4-5-öt, aztán szerda délelőtt a kiságyát hosszanti irányban többször is végiggyalogolta. De az igazi áttörést ez az esti oroszlános móka hozta meg, így egy este alatt a 4-5 lépésből gyerekszoba nappali távolság lett a rekord. Nagyon izgultunk, vajon nem felejti-e el másnapra. Nem felejtette el, de még jó pár napig csak különböző cselekkel lehetett rávenni az önálló kétlábazásra. Egy hosszú hétvégét Sóstón töltöttünk, akkor már egész hosszú távolságok is sikerültek, de még el tudta keseríteni, ha elesett. Az első lépések megtételétől 1 hétre azonban nagyon megjött a bátorsága, és most már a lakáson belül is mindenhova kétlábon egyedül közlekedik, és látszik rajta, hogy borzasztóan tetszik neki! Persze nekünk is... nem győzünk hinni a szemünknek!!!